A telkibányai ipartörténeti gyűjtemény a Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum kezdeményezésére nyílt meg 1970-ben. A kiállításnak az az épület adott otthont, amelyben 1825-ben az uradalom tulajdonosa, Bretzenheim herceg az érckutatásnál megtalált kaolin felhasználására egy kőedény és porcelángyárat létesített. Gyönyörű edények és dísztárgyak kerültek ki a gyárból. A népi motívumokkal díszített és kézzel festett tányérok, korsók a jellegzetes „komatálak” messze földön híresek voltak. A gyártást 1906-ban beszüntették, Hollóházára szállították a gépeket és az épület állapota jelentősen leromlott. A meglehetősen romos épület az 1930-as évek elején a Kádár család birtokába jutott és a felső szinteket lebontva lakóházzá alakították át. 1970-ben az épület alagsorát, 1980-ban pedig az egész épületet és teljes vagyonát Kádár Sarolta a múzeum céljaira adományozta.
A múzeum legértékesebb részét a kerámia gyűjtemény képezi, amely hazánk első keménycserép és porcelán termékeit is bemutatja.
A bányászati gyűjtemény Telkibánya középkori virágzó nemesércbányászatának emlékeit és Tokaj-Hegyalja ásványbányászatának dokumentumait őrzi. A szemléletes bányamakettek pedig mindenki számára valódi élményt jelentenek!
Ezen vidék természeti kincseit, fáit, növényeit, vadjait és madarait mutatja be az erdészeti kiállítás.
Egy kisebb néprajzi gyűjteménnyel is gazdagodott a kiállítás 2000-ben.
Telkibányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum
